TópARti barangolás

A falu nyugati szélén található, mély fekvésű területen fekvő vizes élőhely kb. 6 hektár vízfelülettel. A környezetéhez tartozó nádasos, fasoros, gyepes élőhelyek kb. szintén 6 hektár területtel, így 12-14 hektárra tehető ez az értékes terület. A tó vízszintje változó a csapadék mennyiségétől függően, mivel a vízpótlásban jelentős szerepe van a csapadék víznek.

A tó vízpótlását és a vízszint szabályozását három tényező alakítja:

  • egyrészről a csapadékvíz mennyisége, amelynek szállítását a tóba az északi részén lévő Bátorkeszi patak, a többletvíz elvezetését a déli végében lévő Nagyéri patak végzi.
  • Másrészről a vízszint mozgásába szerepe van olykor a talajvíznek is, illetve annak idevezetésében.
  • Harmadrészről egy érdekes vízpótlás a tó északi végében és a nyugati oldalában lévő forrás, ami ritkaságszámba megy az alföldi vidéken. Igaz, hogy ennek a vízhozama nem nagy, de éves szinten nem elhanyagolható. A forrás általában télen nem fagy be. A forrást érdemes megfigyelni kellő távolságból, mert egy kellemes, szép lassú, csendes vízbuzgásnak lehetünk tanúi.

Az itteni forrásnak köze lehet a körülbelül 10-12 km-re lévő köbölkúti Párizsi mocsarakhoz, ugyanis a vizes területeket több ilyen forrás is táplálja!

Meg kell említeni még egy érdekességet, az itt élő emberek elmondása szerint még a huszadik század elején egy vízimalom működött a tavon. A malom véglegesen az 1945 utáni években szűnt meg. A malomnak a működését a tóból egy favályúba vezetett víz biztosította, ami hajtotta a lentebb elhelyezkedő fakereket. A víz mennyiségét szabályozni lehetett, ami fontos volt. A malom a tó D-i végén helyezkedett el a kertek felől.

A tónak az egyik értéke a halállománya, szintén az itt élő emberek elmondása, hogy a tóban megtalálható: a Ponty, Tükörponty, Amur, Harcsa, Süllő, Csuka, Kárász, Vörösszárnyú keszeg, Dévérkeszeg és Afrikai harcsa. A tó egy horgászparadicsom, amit ki is használnak a horgászok, de nem csak az itteniek, hanem távolabbról jövők is. A halak mellett megtalálható a mocsári teknős, a békák különböző fajai, pézsmapocok, és korábban még vidra is.

A növényvilágban megtalálhatók:

  • fafajok, mint az akácfa, kőrisfa, fehérfűz, rekettyefűz, fehér nyár, fekete nyár, de fellelhető a bodzabokor is,
  • mezők a part mentén, melyekre jellemző a tarackos fűfajok,
  • gyékényes a part menti sávokban, helyenként kisebb nádasok.

Az állatvilágában megtalálhatók a part menti részeken:

  • különböző egérfajok, cickány,
  • mezei pocok, vakondok,
  • mezei nyúl, róka, őz,
  • madarak sokfélesége, amelyről bővebben szó esik majd.

A halastó és környéke Búcs községnek az egyik legszebb és legértékesebb területe. Kitűnő túrázó és pihenőhely, egyik találkozóhely főleg a madárvilággal. Megközelíthető gépkocsival, kerékpárral és gyalog, amely a legjobb. Gyalogos túránál javaslom a faluban a török temető mellett menő lejárót a tóhoz. A temetőnél a gyalogút jobb oldalán a domb oldalában egy szép partifecske- és néhány gyurgyalag állományból álló kolóniát nézhetünk meg. A tó partján túrázók vagy sétálók az alábbiakat élvezhetik:

A tó jelentős élőhelyeit képezik főleg a madarakhoz kapcsolódóan:

  • a vízfelület, nádasaival szegélyezve a nádi énekesmadarak hangjától hangos birodalom, amely a vízi és vizes élőhely madarainak élettere (récék, szárcsák, vöcskök, gémek és bütykös hattyúk fészkelő helye),
  • a part menti fasorok, bokrosok néhány ragadozó- madár táplálkozó és pihenőhelye, az énekesmadarak élőhelye, odvas fák a fakopáncsok élettere. Ez az úgynevezett tóntúli rész a Bátorkeszi út mente.
  • a tóparti fasormente, füves, gyepes területei és a közvetlen szántó- területek a maguk változó növénykultúrájával. A mezők, puszták, mezőgazdasági területek madárfajainak élőhelyei (fácánok, gébicsek, poszáták, varjak, stb.).

A tó madárvilága a legjelentősebb e térségben, amiről tájékozódást adnak a táblázatok. Talán nem véletlen, hogy Búcson itt található a legtöbb madárfaj, hiszen a mozaikos területek egymáshoz való kapcsolatának jelentősége van a madarak életére, étkezéseire és a szaporodásukra. Megtalálva azokat a helyeket ahonnan a legjobb madármegfigyelés lehetséges, elmondható, hogy ezek fontos stratégiai bázisok, mint:

  • a ’három méteres’ (szivattyú ház) a tó falu felőli partján, fokozott látnivaló van a tóba benyúló földnyelvről, tágas kilátás a vízre, nádasra, fasorokra és az egész tájra,
  • az úgynevezett ’tóntúl’ az Öreghegy lábánál lévő partszakasz, ahonnan tisztán látni a tavat és környékét, a kiserdőt a sűrű bokraival. Látványt nyújt a löszpart a kis hegy lábánál,
  • szintén a tóntúl, elhagyva a kiserdőt a tópart mentén vezető földútról megfigyelhető továbbra is a tó és a fasorok, valamint a szántóterületek egy része. Az útról elérhető a forrás is.

Természetesen a tópart mentén, ahol járható, mindenütt lehet madarakat megfigyelni. A tónak az északi vége mára már elmocsarasodott, feltöltődött, nádas borítja, vízfelület ezen a részen nem igen jellemző. A tó környéke jó túrázó és a kikapcsolódást elősegítő hely. A területen 71 madárfajban gyönyörködhetünk. Megtalálható a vizes élőhelyhez kapcsolódó nádasok, fák, bokrok és gyepek „összhangja” is. Megnyugtató szélcsendes időben a tó vízfelületét látni, mintha egy üveglap lenne, egy feszített víztükör. Mindezt fokozza ezen a sima vízen sikló madarak látványa.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Archívum