———- szerkesztés alatt ————-
„Adatassék a Gyermekek kezeikbe, hadd gyönyörködtessék magokat a Képeknek megnézésével kedvek szerint, hogy azokat voltaképpen megismerhessék, még otthon is, minekelőtte az Oskolában elkűldettetnének.”
Comenius „Orbis pictus” előszava
A kisgyermekeknek képéhségük van. A nemzetek tanítója Comenius (Ján Amos Komenský), az első modern pedagógus didaktikus elvei közt már megtalálható volt a szemléltető módszer. A szemléltetés az egyik leghatékonyabb módszer. Hogy a szemléltetés milyen eszközökkel történik és milyen tanulási környezetben, azt az adott kor és az iskola, mint intézmény eszközparkja nagyban befolyásolja. A vizualizáció a “monitorok” megjelenésével új értelmet kapott. A gyermekek képéhségét kiszolgáló IKT eszközök használatával a tanítási órákon a diákok motiváltabbá váltak, a vizualizáció attraktívabbá. A “monitoros órák” ezért lettek annyira népszerűek. Hisz ezek a képek mozgó képekké, videókká, animációkká váltak, ami még érdekesebbé vált, és ha ezek a képek megmozdulnak, életre kelnek a környezetünkben, akkor az már varázslatossá válik.
Az IKT-val támogatott tanulási környezet változását a következő képen próbálom érzékeltetni az IKT eszközök és tananyagok szemszögéből.

IKT-val támogatott tanulási környezet
“A képernyők képei olyanok a kisgyermek képéhsége számára, mint a kutyának a gumicsont. Boldogan kap utána, és nem tudja kiereszteni a foga közül, de végül is semmi rágnivalót, semmi táplálót nem talál rajta, semmiféle levet-velőt nem tud kiszürcsölni belőle. Illúzió.Átverés. …”
Vekerdy Tamás
A 2014-es évben iskolánkon egy projektet valósítottunk meg “A virtuális világból a kiterjesztet valóságba” címmel. Akkor fogalmaztam meg, hogy úgy gondolom sokan a diákok közül a számítógépek fölé görnyedve a képek világában, a virtuális világba ragadtak, amelyet nagyon veszélyesnek ítélek meg. Úgy tapasztaltam, hogy a virtuális valóság során a kiber világ gyakorol hatást ránk (szellemünkre, lelkünkre), melyet ugyan tudunk befolyásolni, de a kiber világ az, amely egy előre behatárolt, megfogalmazott forgatókönyv alapján irányít bennünket. De van egy másik világ a kiterjesztet valóság, mint tanulási környezet, mely során mi gyakorolunk hatást a kiber világra.
( itt is vigyázni kell , hogy milyen arányban “keveredik” %-ban a két világ!!!)
A fenn említett projektünk ebből a mobil eszközzel (Táblagépekkel) támogatott kiterjesztet valóság, mint tanulási környezet lehetőségeiből adott ízelítőt elsősorban a diákoknak (de nem titkolt célom volt, hogy a kollégáimnak is).
…..projekt közlése…
A projekt magvalósulása során azt tapasztaltam, hogy a tanárok a tantestületből többen nyitottá váltak, és nemcsak, hogy segítettek a tananyagok elkészítésében, hanem megtanulták a kiterjesztet valóság tananyagok szerkesztését is. Voltak, akik diákokat vontak be azok megszerkesztésébe. A projekt napján a diákok motiváltak voltak, az új technológia használatát gyorsan elsajátították. Voltak diákok, akik a farzsebükben lapuló okostelefonjaikat elővették és azokat használták. Az elsődleges célom elértem, hisz a virtuális világból, a számítógépek fölé görnyedező diákokból az iskola Galériájában kutató diákok váltak a kiterjesztet valóságban.
„Látni a valóságot sokkal meglepőbb és fantáziadúsabb vállalkozás, mint felhőkből építeni a valóság első fuvallatára szétomló álomvárakat”
(Márai Sándor)
A kiterjesztett valóság, mint tanulási környezet
A kiterjesztett valóság, mint tanulási környezet az a hely, ahol a valós környezet kiegészül a kiber világ elemeivel.
Ez az új tanulási környezet, az ahol a:
- kiber objektumok interakcióba léphetnek a fizikai világgal
- fizikai világ objektumai hatást gyakorolnak a kiber világ objektumaira.
A kiterjesztet valóság, mint tanulási környezet támogatja azt a tanulási környezetet, ahol a fizikai- és a kiber világ interakcióba kerülhet.
Megfigyelhető a kiterjesztet valóság, mint tanulási környezet esetében is egy fejlődés, melyet ARevolúciónak nevezhetünk el. Ezt a fejlődést abból a szempontból érdemes megvizsgálni, hogy a kiber- és a fizikai világ között, milyen képi megjelenítéssel jön létre, és milyen technológiai interakcióformák segítenek felvenni a kapcsolatos a diákoknak, tanároknak a kiber világgal.
A kiterjesztett valóság (AR), mint tanulási környezet felosztása a képi (adat)megjelelenítés formái szerint:
- monitoros – (PC)
- statikus vetítős – (PC, projektorok)
- Interaktívtáblás / statikus képernyős (számítógép, projektor, tábla, LED képernyők)
- Mobil eszközös
- Hordozható kijelzős (laptopok, mobil telefonok, táblagépek, okostelefonok)
- Fejre szerelhetős mobil eszközös (okostelefonok+Cardboard)
- Hordható eszközös
- Fejre szerelhetős (Oculus Rift, HoloLens – Holografikus szemüvegek és társai)
- Szemüveges (Google glass, kontaktlecsés…)
- + Mobil vetítős eszköz (6. érzék 2009)
- Hologramos eszközök (Greguss-féle hologram…)
(- munkaállomás jellegű
– tantermi jellegű ?
-konzolos jellegű…)

Kiterjesztett valóság evolúciója
Ha a képi megjelenítési forma ismeretes (adott), akkor a következő lépés az, hogy ezek után közölni kell (a képi megjelenítést biztosító) eszközzel, hogy:
- hol vannak a virtuális objektumok
- mit tegyen az objektumokkal, mi történjék
Tehát vezérelni, kommunikálni, interakcióba kell lépni a kiber világ objektumaival.
A kiterjesztett valóság (AR) tanulási környezet felosztása attól függően, hogy hogyan lép interakcióba a fizikai világ (tanár, diák, körülöttünk lévő tárgyak) a kiber világgal, a virtuális objektumokkal.
Technológiai interaktivitástól függően:
- hagyományos eszközös (billentyűzet, egér)
- érintő képernyős (képernyő, kijelző)
- mobil eszközös (mint mozgatható eszköz – táblagép, mobil)
- gesztus vezérelt (eszközös, szín vagy mozgás érzékelős)
- hang vezérelt (mikrofon, mikrofon a kamerában)
- …további szenzorok használatával (iránytű, gyorsulás mérő, infra, …)
- az előzőek kombinációi
A megjelenéstől és a virtuális elem helyzetét meghatározó eljárástól függően:
Okos tárgyon alapuló
- QR kód
- marker
- kép
Valós idejű helymeghatározáson alapuló
- GPS
- GNSS
- RFID, rádiófrekvenciás
- WiFi RTLS
———- szerkesztés alatt ————-
Mi az amit vezérlünk, mi az amit befolyásolunk a fizikai világon keresztül ???????
- kiber objektumokat
- kiber világ fizikai eszközeit: , motrokat (mobil robotokat) ….)

Kiterjesztet valóság tanulási környezet rendszere
További fogalmak: vezérlés, interaktivitás, robotok, mobil eszközök, tanterem, ...???
Az új tanulási környezetnek vannak természetesen hátrányai is. Az egyik hátránya (szerintem egyben előnye is), hogy megfelelő hely biztosításra van szükség a térben, hogy a kívánt élmény megmaradjon, de a körülöttelévők biztonságban legyenek.
Kiterjesztett valóság, mint tanulási környezet alkalmazásai
Három fő csoportban osztanám ezeket az alkalmazásokat… aszerint..????…
- Tananyagként fogyasztható alkalmazások
- szemléltetés
- ismeretszerzés (információ gyűjtés)
- értékelés
- Tartalmakat is létrehozó (konzerv) alkalmazások, programok
(szerkesztés, programozás, ….)
+ 1 Szórakoztató alkalmazások (melyekből ötleteket meríthetünk)
Tananyagként fogyasztható alkalmazások:
Azokat az alkalmazások gyűjtőfogalma, mely az egyes mobileszközökre (azok rendszerére) elkészített….
Tartalmakat is létrehozó (konzerv) alkalmazások, programok
Mi hozhatjuk létre a Kiterjesztet valóság “világát”. Szerkeszthetünk, módosíthatunk, testre szabhatunk… (akár diákok is)
„Azáltal, hogy kiterjesztjük az információkat a körülöttünk lévő világra, nem csak digitális szakadékot, vagy a két világot elválasztó rést hidaljuk át, hanem segítségével emberek maradhatunk, szorosabb kapcsolatban élve a minket körülvevő világgal. Segítségével megakadályozzuk, hogy gépek előtt ülő gépekké váljunk. „
Pranav Mistry
The thrilling potential of SixthSense technology ,TEDIndia 2009
Henzel György
.:henz:.